udv-hsz csik-udv

CSÍKSZEREDA

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta municípium (megyei jogú város).

A Székelyföld nevű kulturális régió területén, Erdélyben, a Csíki-medence középső részén fekszik. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt, ám első írásos említése 1558-ból származik.

Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.

A város Brassótól 100 km-re északra, valamint Székelyudvarhelytől 52 km-re keletre, az Olt bal oldali teraszain a Nagy-Somlyó (1033 m) lábánál fekszik. A város a Csíki-medence középső részén települt. A várostest az Olt bal partján alakult ki.
Eredetileg több apró településből állott, melyek a hagyomány szerint a hét napjairól voltak elnevezve.

Csíkszereda az egyik leghidegebb város Romániában. Télen a hőmérséklet −30 °C alá is lesüllyedhet. Több alkalommal is mértek már -40 °C-ot is. A városban nagyon gyakran fordul elő a hőmérsékleti megfordítottság, valamint a ködképződés. Sok évi középhőmérséklete 5,9 °C.

Neve
Nevének előtagja egykori Csík vármegyei hovatartozására utal. Ez általános vélemény szerint ősi magyar személynévből ered, melynek előzménye a türkmén csík (= határ), vagy a kazah csík (= határ) főnév.
Névutótagja Benkő szerint onnan származik, hogy az első Csíkszeredába települők a szerdai napon kezdték el kunyhóikat építeni, viszont ennél valószínűbb, hogy a szerdai napon rendezett hetivásárokra utal.
Mai nevén 1558-ban említik először. Nevezik még egyszerűen Szeredának is.

Népesség
Csíkszereda népessége a Román Statisztikai Hivatal 2007-es adatai szerint 41 971 fő. A község népessége 2002-es adatok szerint 42 029 fő, ugyanebben Hargita megye legnépesebb és Erdély 21. legnépesebb városa volt.
A 2002-es népszámlálás adatai alapján a város lakosságának 81,76%-a magyar nemzetiségű, 17,30%-a román, 0,62%-a roma, 0,11%-a német és 0,21%-a más nemzetiségű.

Már a bronzkorban lakott volt környéke. Az Árpád-házi királyok korában Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le.
Harom vára a 12. század eleje körül épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott.
Az első ismert, hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja –, Izabella királyné, aki fiának nevében[4] ebben a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól.

Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik Erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól Kájoni János nevezetes nyomdája is itt működött.

A városon áthaladó vasutat 1897. április 5-én adták át a forgalomnak, és ez eredményezte az első fejlettebb ipari egységek létesítését is.

Közigazgatás
A város jól elkülöníthető főbb negyedei a következők:

  • Központi negyed
  • Jégpálya negyed
  • Tudor Vladimirescu negyed
  • Kalász negyed

1891-ben hozzácsatolták Csütörtökfalvát és Martonfalvát (jelenleg a Mikó-vár környéke), 1939-ben Csíkzsögödöt. 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát. 1968 óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő.

Sörgyártás
A város gazdasági életében a sörgyár megszületésével történt meg a legelső, igazi elmozdulása a nagyipari és gyári termelés irányába. Ez a nagy esemény a 19. század második részében következett be, és, tulajdonképpen egy, az 1860-as években a Szudétavidék környékéről ide letelepedő családnak köszönhető, akiknek családneve Romfeld.
Az új sörgyár az 1970-es években épült, és Csíkszereda nyugati ipari övezetében működik.
Jelenleg a Csíki Sör (román nevén Bere Ciuc) a város büszkesége, amelyet országszerte ismernek és kedvelnek.

Jégkorong
Csíkszeredában a jégkorong nagyon közkedvelt és elterjedt sport.
A város jelenlegi egyetlen hokicsapata a Csíkszeredai Sport Club, amely Románia legerősebb csapatainak egyike, többször nyert már országos bajnoki címet, a MOL Liga 2010-2011-es szezonjának győztese is.[47] A megszűnt Csíkszereda Hockey Club nevű csapat 2002 és 2009 között üzemelt.

Látnivalók
- A Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár működik benne.
- A Szent Kereszt-templom, a város első római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban.
- A Görög katolikus temploma 1930-ban épült, ma ortodox templom.
- A Városháza, az egykori Vármegyeháza, 1886-ban eklektikus stílusban épült.
- Az igazságügyi palota, a Törvényszék épülete 1892-ben épült, eklektikus stílusú.
- A görögkeleti templom 1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült.
- A Márton Áron Gimnázium 1909 és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét.
- Mai modern városközpontja 1970 és 1990 között alakult ki a régi központ lebontásával.
- A városnak három borvizes strandja, a szeredai, a jégpálya negyedi és a zsögödi fürdő.
- Az új csíkszeredai I.-es római katolikus plébániatemplom, a Millenniumi-templom Makovecz Imre tervei alapján épült.
- A csíksomlyói kegytemplom és kolostor, amely a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.

Hagyományos rendezvények
- Csíksomlyói búcsú: minden év pünkösdkor megtartott, több százezer résztvevős búcsú.
- Hargitai Megyenapok: hagyományosan a csíksomlyói pünkösdi búcsú hetére időzített rendezvénysorozat, számos kulturális eseménnyel, Hargita Megye Tanácsa szervezésében.
- Ezer Székely Leány Napja: a néptánc, népzene és népviselet július első vasárnapján szervezett hagyományos seregszemléje.
- Régizene Fesztivál: évente júliusban szervezett egyhetes zenei rendezvénysorozat.
- Csíkszeredai Városnapok – 1998 óta augusztus első hétvégéjén a város önkormányzata által szervezett programsorozat, amely Csíkszereda városként való első említésnek évfordulóját ünnepli.

Címer

A város korábbi címerének leírása: egy vörös szív, melyből három nefelejcs nő ki. A vázába helyezett virág már elég korán fontos szerphez jutott a művészetben, az iparművészet terén egyike lett a legfontosabb díszítőelemeknek. Magyarországon az ilyen tárgyak között megszokott és jellegzetes ez a motívum - főleg a magyar nemesség pecsétgyűrűin.
A valószínűleg a 20. század 20-as éveiben kőből készült címer ma a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében található.[14] Az 1931-ben elfogadott, jelenleg is használt városcímer mezeje arany, a vörös szívből kinő három szál rózsa. A pajzs fölött öttornyú bástyakorona található.

Zászló


 

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszereda

Hargita Kalendárium, 1998. Csíkszereda

Keresés a honlapon: