udv-hsz csik-udv

CSÍKSZENTKIRÁLY

Csíkszentkirály (románul Sâncrăieni, németül Heilkönig) falu Hargita megyében.

Csíkszeredától 7 km-re délkeletre, az Alcsíki-medence északi végénél, az Olt két partján, a Zsögödi-szoros előtt, Zsögöd és Csíkszentimre közt fekvő település. Területe négy egykori falvat ölel magába: Csíkszentkirály, Tiva, Poklonfalva és Kencseszeg.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Alcsíki járásához tartozott.

Kiterjedés szempontjából a Csíki-medence közepes-nagy falvai közé tartozik. Aránylag jelentős ipara miatt a környékbeli falvak (elsősorban Csíkszentimre) munkaerő állományára gyakorol vonzást, ennek ellenére nemcsak Szentkirály, hanem a többi falu számára is a meghatározó vonzást Csíkszereda jelenti.

Csíkszentkirály falurészekre, úgymond tízesekre tagolódik, melyek őrzik a falu régmúltját.
A hajdani tízesek összeolvadásával keletkezett a mai Csíkszentkirály. Poklondfalva, Tiva és Kincseszeg nevű tízesek ma már elvesztették hajdani (katonai, határőr) funkciójukat, napjainkban csupán a falu részeinek térbeli elhatárolására használják.

Neve:
Nevét első szent királyunkról, Szent Istvánról kapta, így szinte biztosra kijelenthetjük, hogy a névadás 1083, Szent István szentté avatása után és 1192, Szent László szentté avatása előtt történt, mivel 1192-től kezdve már pontosítják melyik szent királyunkról van szó. A legenda szerint Csíkszentkirály névadása beleilleszthető abba az úgymond „névadási hullámba”, mely az 1061-es második pogánylázadást követte. A hagyomány szerint, mivel a már megkeresztelkedett székelyek vissza-visszatértek korábbi pogány hitükhöz, I. László magyar király eltörölte az összes pogánykori nevet és címet, de még a települések ősi neveit is, így próbálván megerősíteni a nyugati világ szemében pogány, de hagyományaihoz és ősi vallásához ragaszkodó székelyeket keresztény hitükben. A szájhagyomány szerint ekkortól fordulnak elő csoportosan „szent” kezdetű helységnevek Székelyföldön.
A település nevét 1332-ben Sancto Rege néven a pápai tizedjegyzékben említették először.
1566-ban Zent Kyraly, 1567-ben Zent kiralij, 1614-ben Szentkirály néven írták.

Ősidők óta lakott hely. Területén kő-, bronz-, vaskori és a Sütőkertben végzett ásatások során Árpád-kori telepek nyomaira bukkantak.
A falu a Csíki-medence régészeti lelőhelyekben egyik leggazdagabb települése.

Csíkszentkirálynak százegy első és második világháborús hősi halottja van, akik vérüket áldozták a magyar hazáért.

1910-ben 1606 lakosából 1601 magyar volt, melyből 1537 római katolikus, 38 görög katolikus, 21 református volt.
1992-ben 2429 lakosából 2382 magyar, 27 román és 20 cigány volt.
A 2002-es népszámlálási adatok szerint a község lakossága 2400 fő.

Látnivalók:
- Csíkszentkirályi római katolikus templom: temploma román kori alapokra épült a 15. század második felében. 1759 és 1773 között bővítették és tornyát magasították. 1790-ben előcsarnokot, 1900-ban oldalkápolnát építettek hozzá.
- A falutól délre eső temetőben áll az 1528-ban épített temetőkápolna, melyet 1822-ben és 1866-ban újjáépítettek.
- Határában az Olt szűk völgye feletti Háromtetej-nek nevezett dombon az Andrássyak ősi várkastélyának romjai látszanak.
- A falu egyedülállóan gazdag borvízforrásokban, 21 ház kertjében található borvízforrás, melyet három üzemben palackoznak. Legnevezetesebbike a "Hargita Gyöngye".
- Az Olt hídja melletti borvizes lápos terület a Borsáros természetvédelmi terület. Mellette láthatók az 1891-ben létesített, majd 1930-ban megújított fürdő romjai.
- A falunak néprajzi múzeuma van.

Címere:



http://www.csikszentkiraly.ro
http://hu.metapedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszentkir%C3%A1ly
http://www.harghita.ro/rom/3/32/32csikszentkiraly.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszentkir%C3%A1ly

Keresés a honlapon: