udv-hsz csik-udv

CSÍKSZENTIMRE

Csíkszentimre a  Csíki-medence alcsíki részén, a Dél-Hargita keleti előterében, az Oltba torkoló bal parti Bedecs patak és a jobb parti Rege-Bánya patakok között fekszik.

Csíkszeredától 11 km-re terül el, megközelíthető Csíkszentkirályon át a 12-es országúton, majd tovább a 123 A megyei úton.

A falut az Olt két külön falurészre osztja, a folyam jobb partján levő rész Oltelve nevet visel, amely további tízedekre oszlik: Pálszeg (nyugatra, a Bánya pataka és Vermet patak völgyében), Sándorszeg (északra), AlszegFelszeg (a Tiva patak és Büdös-árok völgyében, Szentkirály felé, Sándorszeg folytatásában).

Csíkszentimre eredetileg három falut egyesítő egyházközség neve volt. 1874-ben egyesült Bedecs, Felszeg és Pálszeg. Viszont a szájhagyomány szerint a falu hajdan az Olton túl, az erdő alatt, a Tomaj nevű dombon volt. 2004-ben a falu 32 év elnyomás után újra független község lett. Azóta fiatal vezetősség gondosan munkálkodik a település fejlesztésén és közismerté tételén.

Középkori Szent Imrének szentelt templomáról kapta a nevét.

Területe ősidők óta lakott. A falutól északra a Zöldfák nevű területen 3. századi valamint 6. századi telep nyomaira bukkantak.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

A falunak már a 13. században volt temploma. Az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben ugyan még nem szerepel, de mivel mai templomában XV. századból való nagy méretű szárnyas oltár maradványok találhatók és van egy szintén XV. századból való Margit-kápolnája a falutelepülésen kívül a Hargita lejtőjén, feltételezhető, hogy jóval előbb már létezett.

Látnivalók:
- Csíkszentimre területén található a Szent Margit kápolna, mely a falutól délnyugatra húzódó mezó közepén áll magányosan. Ezt a 14-15. századinak vélik. Nagyon értékes falfestmények találhatók a kápolnában. Az egyik falfestmény ma a Csíki-medence eddig ismert legnagyobb középkori falképe.
- Római katolikus temploma gótikus eredetű, 1776-ban kapta mai barokk alakját.
- Henter kúria. A falu déli kijáratánál, a Kúria dombon, a mai Bedecs (régen Tenkeszeg) területén látható, siralmas állapotban. 1764-ben Csíkszék főemberei itt tették le a hűségesküt a császárnak. Az 1900-as évek elején e kúria falai alatt lázadt fel a falu szegénysége a birtokarányosítási ügyletek ellen. 1944 óta iskola és kultúrotthon, most rom.
- A Bánya-és Vermes patakok forrásvidéke borvizes lápos terület.
- A falu nevezetessége a Büdös-fürdő, vagy Szentimrefürdő a falutól nyugatra 13 km-re a Déli-Hargitában, a Büdös-hegy nyugati oldalában fekszik. Kénes-szén-dioxidos borvízforrások táplálják, ezért jellegzetes záptojásszaga van. Az üdülőtelep autóval a  123D úton közelíthető meg, amely Csíkszentkirályról vezet a Nagyos-patak völgyén felfelé. Havasi környezetben ilyen magasságban ritka más helyen ennyi borvizforrás, kénes gázkiömlés. Ez utóbbit, a mostani mofettát eleinte pásztorok ásták ki a saját használatukra. Különleges sűvöltő hangja miatt "Süllögőnek" nevezték el. Sajnos itt is a rendszerváltás káros hatásokkal társult: az egykori gyógyfürdő lerombolását idézte elő.
Nem messze Büdösfürdőtől, alig fel óra járásnyira, kissé délre található a Bánya patak feje, ahol már az 1770-és években fürdőtelep volt. Ez a terület ma csak gyalog közelithető meg, a hajdani telepnek nyoma sincs. A völgy végig tele van borvizekkel, ha elég figyelmesek vagyunk itt-ott még fellelhetjük a bányaszájakat.
Egész Büdösfürdő és környéke kellemes kirándulási lehetőségeket nyújt gyerekek, idősek és túrázok számára is. A vidék bőséges málna-, vörös- és feketeáfonya, szeder- valamint gombatermését a Büdösfürdőn nyaralók értékelik a legjobban.

A csíkszentimrei Büdösfürdő csodákra képes

A legenda szerint több száz évvel ezelőtt pásztorok bukkantak rá a Hargita hegység déli oldalán lévő büdös gödörre, a mai csíkszentimrei Büdösfürdő névadójára.

A legendabéli öreg pásztor birkanyáj terelgetés közben gyakran megpihent az erős szagot árasztó, de kellemesen meleg gödörnél; és egyszer csak azt vette észre, hogy teljesen megszűntek korábbi végtagfájdalmai.

A csodára tudományos magyarázat is van. Az 1920-as évektől gázfürdőként hasznosítják a természeti forrást. Azóta sok ezer reumás és mozgásszervi betegségben szenvedő ember gyógyult meg Büdősfürdőn.

Címer:




http://www.csikszentimre.ro/main.php?l=hu

http://www.harghita.ro/rom/3/32/32csikszentimre.html
http://www.erdelyiutazas.hu/romana/szallasok/csikszentimre-110
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszentimre

Keresés a honlapon: