udv-hsz csik-udv

CSÍKSZENTGYÖRGY

Csíkszentgyörgy (románul Ciucsângeorgiu) falu Hargita megyében. A település Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Lac és Gál összeolvadásából keletkezett.

Csíkszentgyörgy Csíkszeredától 22 km-re terül el, a Fiság völgyében (ez a Csíki-havasokból, Szellő hegy és a Gyürke tető - 1369 m - közelében ered), 757 m tszf. magasságban. Kiterjedését tekintve Hargita megye második legnagyobb községe (Kászonaltíz után). Ide tartozik: Csíkbánkfalva, Csobános, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaság, Ménaságújfalu és Pottyond.
Megközelíthető a 12-es országút felől a Ménasági úton (123C megyei út), illetve Csíkszentmárton felől a 123B megyei úton (Bánkfalva felől). A falutól keletre a Magyarós-hegy (1360 m) emelkedik. Tőle északra, a határ felé van a Sóvető, ahol a székelyek hátukon hozták a sót Moldvából.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott.

1333-ban jelentkezik először a pápai tizedjegyzékben de Sancto Georgio néven. 1531-ben Chykzenthgewrgh formában fordul elő. Az 1567. évi regestrum Zent Gijeorgij néven jegyzi, külön felsorolva tízeseinek kapuszámát.

Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot a tatárok dúlták szét, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. 1703-1704-ben az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított. 1784-ben heti vásártartási jogot kapott.

1910-ben 2127,túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1992-ben 1960 lakosából 1657 magyar és 3 román volt.

Fő termény a burgonya, a cukorrépa és a búza. Hegyvidéki legelőin az állattenyésztés jelentős.

Látnivalók
- Római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. 1821-ben mellékszárnyat kapott, ekkor épült tornya is. A templomhoz tartozik a Rózsafüzér kápolna. A cinterem bástyáját 1673-ban építették újjá. Itt nyugszik az 1694-es Xántus-völgyi csata két hőse Tompos István lófő és Szebeni István tanító.
- Nagyboldogasszony kápolna áll a kálvárián a Paphalála nevű hely közelében, ahol a tatárok két papot öltek meg.
- Szent Anna kápolna áll a Szent Kereszt tiszteletére szentelve a temetőben is.
- A falu közepén 18. századi görög katolikus templom is áll, melyet az ortodoxok használnak.

http://www.csikszentgyorgy.eu/
http://csikszentgyorgy.blog.hu/
http://www.harghita.ro/rom/3/32/32csikszentgyorgy.html

Keresés a honlapon: