udv-hsz csik-udv

CSÍKMADARAS

Csíkmadaras (románul Mădăraş, németül Neuhammer in der Tschik) község Hargita megyében.
Közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott.

Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km tavolságra fekszik a Hargita-hegység és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén. 7 km-re fekszik a Madarasi-Hargitától.

A település szerkezetét tekintve egységes és tömör. Nagyobbrészt az Olt jobb partján, a Hargita - hegység felőli oldalon terül el. A falut nyugat - kelet irányban átszeli a Hargitából eredő bővizű Madaras - patak, amely a falu között két ágra szakadva ömlik az Olt folyóba.

A falunak majdnem a közepén halad át az úgynevezett “székely Körvasút”, a Brassó - Madéfalva - Déda vonal, amelynek az itteni Madéfalva - Gyergyószentmiklós közötti - szakaszát 1907 decemberében adták át a forgalomnak, bekapcsolva ezzel Csíkmadarast az országos vasúti hálózatba.

Csíkmadaras első hiteles okleveles említése 1567-ből való.

A falu nevének eredetét az egyházközség Domus Históriája 1869-ben a Madaras megnevezést ekként magyarázta: “Madaras minden oldalról mezők által lévén körözve, hihetőleg a sok itt élő szárnyasoktól nyerte nevezetét.” Csíkmadaras egykor a fazekasság központja volt, és bányászfaluként tartották számon, sajátossága, hogy az önálló fejedelemség idején itt vasbánya és hámor működött. 1742-ig Csíkmadaras a karcfalvi - csíkjenőfalvi központú Nagyboldogasszony egyházközség része volt Jenőfalvával, Karcfalvával és Dánfalvával együtt.

1742-től elszakadva a Csík - Nagyboldogasszony egyházközségtől önállósodott.

Madaras kihasználatlan kincse, a termál borvíz több helyen a felszínre bukkant a faluban és a környékén. A Nagy-Madaras völgye festők palettájára illő hely, a vadászok és halászok paradicsoma. A kristálytiszta, bővizű és gyorsfolyású patakon a XX. század harmadik évtizedében 32 vízifűrész működött.

A település ma már turisztikai helynek számít. A Madaras-patak mentén lévő fakitermelő út kék kereszttel jelzett turistaösvény is egyben, amely a Fertőnyergen át Ivóba és Zetelakára vezet. A Szökő-patak apró vízesésekkel tarkított völgyében kék háromszög jelzésen lehet feljutni a Madarasi-Hargita csúcsára vagy a túloldali menedékházhoz.

Látnivalók:
- A csíkmadarasi templom építését 1796-ban kezdték meg, (előtte kápolnába jártak a hívek, ami a mai templom helyén volt) 1802-re épült fel a templom, egy év múlva bezárták a rosszul sikerült építési munkálatok miatt, majd 1819-től javítani kezdték. 1829. június 29.-én, Szent Péter és Pál ünnepén szentelték fel. 1909-ben észrevették, hogy újra megrepedtek a falak és 1912-ben másodszorra zárták be a templomot, 1914 őszén nyitották ki újra a hívek előtt.
- a csíkmadarasi II. világháborús Hősök Emlékműve, márványtáblákra vésett neveikkel
- a Maniu - gárdisták Áldozatainak Emlékoszlopa,
- Kiss Ferenc Emlékműve, ami Szervatiusz Tibor alkotása
- a Babamúzeum, ahol 1920-tól napjainkig láthatjuk a csíkmadarasi népviselet gazdag bemutatását
- a falu határában lévő nádas tavak, bányák
- a 100 éves vízimalom
- a sebesen feltörő ásványvízforrások
- a falusi élet mozzanatai: állattenyésztés, földművelés, hagyományos népi mesterségek
- a falu határától 3 km-re, a Madarasi-Hargita lábánál levő Szent Antal kápolna
- az erdei pisztrángos halastavak,
- a volt diktátor, Ceauşescu vadászlese, ahonnan megtekinthetőek a nagyvadak


http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3773
http://www.felcsik.ro/ro/madaras.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkmadaras

Keresés a honlapon: