udv-hsz csik-udv

CSÍKKOZMÁS

Csíkkozmás (románul Cozmeni) falu Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002-ig Csíkszentmártonhoz tartozott, azóta önálló község.

Csíkszeredától délkeletre a Kozmás és a Nyerges-patak mellett fekszik. Alcsík egyik jelentős települése, amely a medence dél-keleti sarkában, a Nyerges-tető lábánál, körülbelül 650 m tengerszint fölötti magasságban fekszik. Csíkszeredától 22, Tusnádfürdötől 10, Csíkszentmártontól 4 km-re terül el. A falutól déli irányba haladva, a 2-es községi úton Lázárfalva közelíthető meg (3 km). A falu központjából ágazik el a 11B országút a Kászoni-medence felé.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott.

Nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

A Kozmás-patak mellett elterülő Csíkkozmás igen régi alapítású település. A falu ősidők óta lakott, területén újkőkori, bronz és vaskori leletek kerültek elő.
Sok más székelyföldi településhez hasonlóan, Csíkkozmás első okleveles említése is az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel.

Egyházilag sokáig főesperesség volt, Tusnád fíliája, csak 1726-ban szakadt le róla. A közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó falu túlnőtte a községközpontot, ezért is vált időszerűvé a különválás.

A XVII-XVIII. század folyamán Csíkkozmás számos megpróbáltatáson átesett. 1661-ben, Kemény János, erdélyi fejedelem Habsburg-párti politikája, a törökök azonnali reakcióját váltotta ki. Ali, budai pasa vezényletével a török csapatok végigdúlták az egész Székelyföldet és sok más csíki településsel együtt, Kozmást is felégették. 1719-ben a pestis pusztított a faluban, 826 áldozatot követelve a település lakói közül. Az áldozatok számára már 1720-ban emléktáblát állítottak melyet, a templomot körülölelő lőréses falon helyeztek el.

A falu melletti Nyerges-tetőn vívta élethalálharcát 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János őrnagy vezette honvédcsapat az orosz túlerővel és árulás következtében mind egy szálig elestek. Emléküket feliratos oszlop őrzi. 1860-ban árvíz sújtotta, 1887-ben csaknem az egész falu leégett. 1910-ben 1391 magyar lakosa volt.

Csíkkozmás gazdasági életében mérföldöknek számítanak azok a XIX. század első felében kibocsátott oklevelek, amelyek révén a település vásártartási jogot nyert. 1833-tól két országos, Szent Pál és Szent István napi vásár, 1841-től pedig keddnapi hetivásár tartására kapott engedélyt a település.

Látnivalók:

  • Kőfallal körülvett római katolikus templom, amely szintén Alcsík legrégibb templomai közé tartozik, 1653 és 1570 között építették egy csupán szentélyből álló templomocska helyére. A templomot Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték, a település is a nevét Szent Kozmáról kapta. A két szent Arábiában született és ikrek voltak. Nagy érdeklődés élt bennük a tudományok iránt, különösen az orvoslás tudománya iránt. Ezért Szíriába mentek tanulni. Az emberek szeretetét azzal nyerték meg, hogy sem a gyógyításért, sem a gyógyszerekért nem vettek el pénzt. Kézrátétellel és gyógynövényekkel gyógyítottak. Amikor a rómaiak elfoglalták a Közel-Keletet, akkor szenvedtek mártírhalált. Az ő szobruk látható a főoltár közepén, míg mellettük két oldalt Szent Péter és Pál apostoloké.
  • A templomkertben lévő barokk kőkereszt 1710-ből való. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében képzőművészeti műemlékként szerepel.
  • A Nyerges-tetőn az 1849-ben elesettek emlékműve[3]
  • A Nyerges alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéknek nevezik
  • Itt található a Sószékfürdő nevű gyógyfürdő is.


http://www.cozmeni.consloc.ro/leiras.html
http://csikkozmas.uw.hu/
http://www.harghita.ro/rom/3/32/32csikkozmas.html
http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH0470&name=News&file=article&sid=470

Keresés a honlapon: